„Az elmúlt egy évben elindult valami, ha nem is olyan látványosan, mint tavaly május 22-én – mondta a debreceni Alkotmányozó Zsinat első évfordulóján Bölcskei Gusztáv. Az MRE Zsinatának lelkészi elnöke hozzátette: egy kapcsolatban a második találkozás fontosabb, mint az első, mert az utóbbi azt jelenti, hogy van folytatás. – Az elsőnek felszabadító, görcsoldó jellege volt. Újra egy keretbe tudott foglaltatni az, amit határok szakítottak szét.”
Bölcskei Gusztáv azt is felelevenítette, hogy bár az egységes Magyar Református Egyház 2009-ben jött létre, a problémák, a felvetések ugyanazok voltak, mint kilencven éve. Példaként említette a zsinat 1920. szeptember 29-i határozatát, amelyben a Népszövetséghez fordultak, hogy a református egyház organikus egységét biztosítsa.
Mostanra viszont egyre természetesebb vált a tavaly kialakított keret, egyre inkább magától értetődő az együttműködés, amire példaként említette, hogy a diakóniai, missziói konferenciák most már a teljes Kárpát-medencére kiterjednek, vagy azt, hogy a haiti földrengés áldozatainak megsegítésére Felvidéken is gyűjtöttek a Szeretetszolgálatnak.

„Sikerült-e az egységet a terveink szerint beteljesíteni, tartalommal megtölteni? Ha azt nézzük, hogy egy éve a lelkészképesítés egységesítését, a liturgiai minimum kialakítását és a közös érdekképviseletet tűztük ki célul, akkor nem valósultak meg százszázalékosan a céljaink” – jelentette ki a Zsinat lelkészi elnöke. Fontosnak tartotta azonban megjegyezni, hogy május 22. alkalmával körlevelet kap valamennyi Kárpát-medencei gyülekezet, amelyben közös énekre és közös igére tesznek javaslatot a pünkösdi istentisztelet alkalmával. A Generális Konvent liturgiai bizottsága most fogalmazott meg arról ajánlásokat, hogy mi is az istentisztelet és ezt ki is fogják adni. A lelkészképesítés egységesítése valóban nem történt még meg, azonban most már valamennyi teológián ott ülnek a bizottságokban valamennyi Kárpát-medencei egyházrész képviselői, ami eddig csak a magyarországi kerületekre volt igaz.
Bölcskei Gusztáv fontos fejleménynek tartja, hogy egységes költségvetése lesz a Magyar Református Egyháznak, amellyel a csatlakozók kifejezik, hogy részei az egésznek. Azt is kiemelte, május végén a Generális Konvent először fog Magyarországon kívül ülésezni, Révkomáromban. A tiszántúli püspök szerint ez a lépés is jól jelzi, hogy helyes döntés volt nem erőből végigvinni a dolgokat, amikor úgy határoztak, hogy a felvidéki reformátusok nem írják alá a közös alkotmányt. A Zsinat lelkészi elnöke szerint azt is eredménynek kell tekinteni, hogy a Református Világszövetség közelgő ülésére nemcsak közös előkészületeket tettek a Kárpát-medencei egyházrészek, hanem közös nyilatkozattal is készülnek.
Szimbolikus lépések is várhatóak, például az, hogy Gyulafehérváron emléktáblát avatnak majd Bethlen Gábor tiszteletére. A jövőre nézve Bölcskei Gusztáv pedig azt tartja a legfontosabb kérdésnek, hogy hol tudnak az anyaországiak még több segítséget adni a határon túliaknak.
Csepregi Botond